Dombon-a-tanya, Budapest
Régen, szokás volt faluhelyen, hogy a fiatalok egymásnak komatálat küldtek, amit a címzett, ha megkapott, hamarosan másik komatállal jutalmazott. Ezzel a gesztussal a küldők testvérré fogadták egymást, örök barátságot kötöttek, s ezután komámnak és komámasszonynak nevezték egymást. Ha egy legény a kedvesének küldött ételt, italt, azt a komatálat gyakran mátkatálnak nevezték, melyet a legények szerelmi ajándékként küldtek kedvesüknek. Új gyermek születésénél a komákból és komámasszonyokból pedig keresztszülők lettek.
A régi, kedves szokás az évszázadok alatt mindjobban kiteljesedett, sok apró részlettel gazdagodott, és részben még máig is él, amikor bort, vagy sajtot viszünk ajándékba, ha valahova vendégségbe megyünk. Ezt a barátságon alapuló hagyományt szerveztük olyan rendszerbe, mely a komatál kiegyensúlyozásának játéka révén formálja eseménnyé az ajándékozás örömét.
A nyolc különféle komatál különböző alkalmakra született – szörpös - nyalókás gyerekzsúrra, dinnyés - sonkás könnyű nyári uzsonnához, pezsgős – epres- tejszínhabos esküvőre, vagy sajtos diós hétköznapi baráti borozgatásokhoz.
Tervezők: Nagy Anna Nóra, Juhász Anikó
Design elmélet: Hoffmann Petra
Fa munka: Lang Zoltán
Üvegműves: Orosz Árpád
